|
Vámos
Mýto pod Ďumbierom
A község az Alacsony-Tátra
déli nyúlványán a Štiavnička patak völgyében található.
Mýto pod Ďumbierom (Gyömbér alatti Vámos) mint ahogy a neve is mondja
valóban a Ďumbier hegy (2043 m) alatt fekszik, de nemcsak ez alatt. A
falut körbe veszik 840 – 950 méter magas, erdős hegyek.
A községet 1696. évtől említik meg a történelemben, de
már évtizedekkel azelőtt is létezett egy 40 fős telep azon a helyen. Például
1683-ban a Breznói gimnázium igazgatója Simonides János (Bükkszentkereszt
alapítója) és a költő Ján Milchovský a száműzetésből visszatérve, itt
barátságos fogadtatásra talált. Egy évvel korábban Thököly csapata vonult át
Vámoson. Egy az 1956. évben összedőlt ház gerendáján pedig, az 1694. évszám
szerepelt, tehát lényegesen korábban lakott hely volt, mint ahogy a
hivatalos adatok említik.
Egyes források szerint a XV.
században alakult ki Breznóbánya (Brezno) hűbéri településeként, a Liptó
vármegyébe vezető út mellett.
A völgy bejáratánál egy
faház szolgált tartózkodásra és az állami adószedő ott hajtotta be a vámot a
völgyben bányászóktól. A falut bányászok alapították, akik a környékbeli
kohóknak a vasércet és a Körmöcbányai pénzverdének az aranyat biztosították.
A XVII. századig
nemesfémeket és vasércet bányásztak. Mellette mezőgazdasággal,
juhtenyésztéssel foglalkoztak, később a környékbeli kohóknál, vasgyárakban
és a fűrésztelepeken dolgoztak. Az eredeti foglalkozásokat a XIX. században
otthoni munka (szövet- és vászonszövés) egészítette ki.
Néhány gerendás faház,
emlékeztet a régi időkre, csoportokban az út mellett. A község 1822-1828-ból
származó evangélikus templomát, klasszicista stílusban 1932-ben újították
fel.
 
A Szent Máté tiszteletére
emelt római katolikus templom 1840-ből való. A községgel egybeépült Bystrá
kápolnája 1816-ban épült és a XX. Század elejéről a történelmi emlékek
között található egy kovács műhely.
A lakosság legnagyobb
létszáma 1940-ben 1200 fő volt. A második világháború után fellendült a
község, amikor a családi házak csaknem a 88 százalékát helyreállították.
Épült egy iskola, tűzoltószertár, 8 panzió, 2 hotel, a szabadidőt és
pihenést szolgáló épületek, faházak, erdei menedékszállások.
A XVIII-XIX. századig
magyar, német és szlovák nyelvű lakói voltak, 1910-ben 1068, túlnyomórészt
szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai
járásához tartozott. A községnek jelenleg 536 lakosa van.
A község jelentős része a
vendéglátással foglalkozik. A fiatalok aránya egyre kevesebb. Tavaly még
működött az iskola, de a gyermekes családok nagy része a közeli városokba
költözött, így már helyben nincs tanítás.
Közigazgatásilag Besztercebánya körzethez és a Breznói járáshoz tartozik.
Polgármestere, akit 2010 őszén újraválasztottak Roman Švantner. A helyi
hivatal a népesség, földhasználat, adók és díjak, szociális támogatás,
építésügy, kultúra, helyi vállalkozások, környezetvédelem és turizmus
kérdésekben intézi az ügyeket.
A falu megközelíthető
autóval és
busszal, a
legközelebbi vasútállomás
a 7 kilométerre fekvő Breznó, ahonnan
rendszeresen buszok
közlekednek. Csobánka közúton 210-230 km.
Az irodalmi szlovák nyelvtől eltérő helyi szóhasználatban, magyar és német
tájszavakat használnak pl.:
ancúg — oblek,
fijok — šuplík, firhang — záclona, gang — gánok nezasklená veranda,
gazember — zbojník, krumple — zemiaky, ľajblík — pánska vesta,
prézle — strúhanka, ringešpíl — kolotoč, sapún — mydlo, šparhét —
šporák, taliga — dvojkolesová kára, vaserlajtung — potrubie,
zokne — dámske ponožky.
A község honlapja:
http://www.mytopoddumbierom.sk |
