|
Vámos
Mýto pod Ďumbierom
A község az Alacsony-Tátra déli nyúlványán a Štiavnička patak völgyében található.
Mýto pod Ďumbierom (Gyömbér alatti Vámos) mint ahogy a neve is mondja valóban a Ďumbier hegy
(2043 m) alatt fekszik, de nemcsak ez alatt. A falut körbe veszik 840 – 950 méter magas, erdős hegyek.
A községet 1696. évtől említik meg a történelemben, de már évtizedekkel azelőtt is létezett egy 40 fős telep azon a helyen. Például 1683-ban a Breznói gimnázium igazgatója Simonides János (Bükkszentkereszt
alapítója) és a költő Ján Milchovský a száműzetésből visszatérve, itt barátságos fogadtatásra talált. Egy évvel korábban Thököly csapata vonult át Vámoson. Egy az 1956. évben összedőlt ház gerendáján pedig, az 1694. évszám
szerepelt, tehát lényegesen korábban lakott hely volt, mint ahogy a hivatalos adatok említik.
Egyes források szerint a XV. században alakult ki Breznóbánya (Brezno) hűbéri településeként, a Liptó vármegyébe vezető út mellett.
A völgy bejáratánál egy faház szolgált tartózkodásra és az állami adószedő ott hajtotta be a vámot a völgyben bányászóktól. A falut bányászok alapították, akik a környékbeli
kohóknak a vasércet és a Körmöcbányai pénzverdének az aranyat biztosították.
A XVII. századig nemesfémeket és vasércet bányásztak. Mellette mezőgazdasággal, juhtenyésztéssel foglalkoztak, később a környékbeli kohóknál, vasgyárakban és a fűrésztelepeken
dolgoztak. Az eredeti foglalkozásokat a XIX. században otthoni munka (szövet- és vászonszövés) egészítette ki.
Néhány gerendás faház, emlékeztet a régi időkre, csoportokban az út mellett. A község 1822-1828-ból származó evangélikus templomát, klasszicista stílusban 1932-ben újították
fel.
 
A Szent Máté tiszteletére emelt római katolikus templom 1840-ből való. A községgel egybeépült Bystrá kápolnája 1816-ban épült és a XX. Század elejéről a történelmi emlékek
között található egy kovács műhely.
A lakosság legnagyobb létszáma 1940-ben 1200 fő volt. A második világháború után fellendült a község, amikor a családi házak csaknem a 88 százalékát helyreállították. Épült egy
iskola, tűzoltószertár, 8 panzió, 2 hotel, a szabadidőt és pihenést szolgáló épületek, faházak, erdei menedékszállások.
A XVIII-XIX. századig magyar, német és szlovák nyelvű lakói voltak, 1910-ben 1068, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai
járásához tartozott. A községnek jelenleg 536 lakosa van.
A község jelentős része a vendéglátással foglalkozik. A fiatalok aránya egyre kevesebb. Tavaly még működött az iskola, de a gyermekes családok nagy része a közeli városokba
költözött, így már helyben nincs tanítás.
Közigazgatásilag Besztercebánya körzethez és a Breznói járáshoz tartozik. Polgármestere, akit 2010 őszén újraválasztottak Roman Švantner.
A helyi hivatal a népesség, földhasználat, adók és díjak, szociális támogatás, építésügy, kultúra, helyi vállalkozások, környezetvédelem és turizmus kérdésekben intézi az ügyeket.
A falu megközelíthető autóval és
busszal, a legközelebbi vasútállomás a 7 kilométerre fekvő Breznó, ahonnan
rendszeresen buszok közlekednek. Csobánka közúton 210-230 km.
Az irodalmi szlovák nyelvtől eltérő helyi szóhasználatban, magyar és német tájszavakat használnak pl.:
ancúg — oblek, fijok — šuplík, firhang — záclona, gang — gánok nezasklená veranda, gazember — zbojník, krumple — zemiaky, ľajblík — pánska vesta, prézle — strúhanka,
ringešpíl — kolotoč, sapún — mydlo, šparhét — šporák, taliga — dvojkolesová kára, vaserlajtung — potrubie, zokne — dámske ponožky.
A község honlapja: http://www.mytopoddumbierom.sk |
